Iyengar Jóga

Az Iyengar Jóga  (ejtsd “ájengár”) a hatha jóga egyik módszere, a 95 éves koráig gyakorló és aktívan tanító B.K.S. Iyengar jógamester tanítására épül, aki 1936-ban, 18 évesen kezdett tanítani az indiai Pune-ban és 2014. augusztus 20-án hagyta el fizikai testét.

Egyik legfőbb műve, a Jóga új megvilágításban, ma már klasszikusnak számít. Tanítása mélyen Patandzsali ősi jóga szútráira, bölcseleteire épül. B.K.S. Iyengar jógagyakorlása és több mint 70 éves oktatási tapasztalata felmérhetetlen innovációt eredményezett a jógaművészet és tudomány területén.

A módszer rendkívül precíz és intelligens. Biztonságos és szisztematikus fejlődést biztosít egyéni javítással, különböző segédeszközök használatával az egyéni adottságokhoz alkalmazkodva. A változatos szekvenciák egyaránt fejlesztik az erőnlétet, stabilitást, flexibilitást és a koncentrációt.

„A szavak nem tudják kifejezni a jóga teljes értékét. Meg kell tapasztalni.”
B.K.S. Iyengar

 

Oklevél embléma (Certification Mark)

certification-mark-copy2

Azon végzett, okleveles Iyengar jóga oktatók használhatják, akik valamely Iyengar Jóga Szövetség tagjai és elkötelezik magukat a folyamatos képzésre és tanulásra. Az oklevelet – ezzel együtt az embléma használati jogát – évről évre meg kell újítani. Figyelem, az “Iyengar” név jogvédelem alatt áll, csak az jogosult használatára jógaoktatással kapcsolatban, aki végzett, okleveles Iyengar jóga oktató és a feltételeknek (lásd fent)  folyamatosan eleget tesz!

 

 

Tanári szintek (Certification levels)

  • Introductory 1, 2
  • Intermediate Junior 1,2,3, Senior 1,2,3
  • Advanced Junior 1,2,3, Senior 1,2

(A meghatározott szint nem maximumot, hanem egy tudásminimumot jelent! )

www.bksiyengar.com

 

 

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK: AZ IYENGAR JÓGA

1.      Milyen tanítványi láncolattól vagy neves gurutól ered a jóga tradíció vagy irányzat?

Bellur Krishnamachar Sundararaja (B.K.S.) Iyengar (ejtsd „ájengár”) T. Krishnamacharya jógamester közvetlen tanítványa volt, az Iyengar jóga az ő tanítására épül. Iyengar 1936-ban, 18 évesen kezdett tanítani az indiai Pune-ban. Egyik legfőbb műve, a „Jóga új megvilágításban”, ma már klasszikusnak számít. Tanítása mélyen Patandzsáli ősi jóga szútráira épül. B.K.S. Iyengar jógagyakorlása és 70 éves oktatási tapasztalata felmérhetetlen újítást eredményezett a jógaművészet és tudomány területén.

2.      Milyen típusú jóga, hová sorolható?

Az Iyengar jóga magáról B.K.S. Iyengarról kapta a nevét, habár nem ő nevezte el saját magáról, hanem korai tanítványai. Metódusa a hatha jógát követi, de írásaiban sokszor említi, hogy mind a karma, dzsána, bhakti jógához köthető.

3.      Mióta van jelen Magyarországon ez a tradíció vagy irányzat?

Az irányzat kb. 2004. óta van jelen Magyarországon.

4.      Ki az itthoni legfőbb képviselője, guruja?

Nemzetközi szinten is az egyik legalaposabb képzés és vizsga alapján válhatnak Iyengar Jóga oktatóvá, a Magyarországon tanító Iyengar jóga oktatók mind a Magyar Iyengar Jóga Szövetség tagjai is. Az oklevelet évente meg kell újítani továbbképzéseken való részvétellel, illetve a vizsgarendszer hierarchiája biztosítja azt a minőséget, mellyel a tanítványok nap mint nap találkoznak az Iyengar jóga foglalkozáson. www.iyengar.hu.

5.      Mekkora hangsúlyt fektet az ászanákra, azon belül milyen mélyen (pl. anatómiailag)?

A metódus az ászanákon keresztül indul, de már kezdettől átszövi az „astanga jóga” mind a 8 ága: jáma, nijáma, ászana, pránajáma, prathjáhára, dhárana, dhjána és szamádhi. Az ászanákat alaposan, precízen és progresszív módon tanítja, kezdetben az ászanák formája a cél, azonban a pózok folyamatosan fejleszthetők egyre szabadabb légzést, csendesebb elmét és idegrendszert eredményezve. Az ászanákat egyfajta egyvonalúság mentén tanítja, a bizonyos testrészek meghatározott vonalak mentén való pozícionálása segíti a testet, hogy optimálisabb helyzetet nyerjen. A korrigált fizikai test lehetővé teszi a belső szervek igazítását és a légzés szabadabb áramlást, végső soron az idegrendszer elcsendesedését. Fontos, hogy a tanítványok az órákon folyamatos visszacsatolást, egyéni igazítást kapnak.

6.      Mekkora hangsúlyt fektet a pránajámára, annak élettani hatásaira?

A pránajáma technikákat középhaladó szinten kezdi tanítani, mert az első lépés a „durva”, fizikai test megművelése és felfogása, ezt követi a pránajáma sokkal finomabb érzékelése. A test, a belső szervek és az idegrendszer az ászanák progresszív gyakorlása során készíthető fel a pránajáma finom munkájára.

7.      Mekkora hangsúlyt fektet a relaxációra, meditációra?

A relaxáció minden gyakorlás része, az óra vége mindig Savászanával (halott póz) zárul. Az ászanák gyakorlása során is a Savászanában megnyugodott idegrendszert próbálja visszaidézni. Iyengar hangsúlyozza: módszere „meditáció akció közben” (meditation in action), tehát míg a mozgásszervek dolgoznak, az elme csendes és az agy relaxált állapotban van, a légzés folyamatos és nyugodt, a figyelem teljes mértékben befelé irányul.

8.      Mekkora hangsúlyt fektet a guru-tanítvány kapcsolatra?

Jelentős hangsúlyt fektet a Guru-tanítvány kapcsolatra, a módszer szinte kizárólag oktatótól sajátítható el, a metódus ma is fejlődik és egyre gazdagabb. Ezt a gazdagságot lehetetlen könyvekbe foglalni, bár irodalma az egyik legjelentősebb a jóga terén. Az oktatóképzés is hierarchikus felépítésű, mellyel biztosítható az elmélyült „oktató-tanítvány” viszony, a folyamatos visszacsatolás és fejlődés. Az oklevelek különböző szintjei és bizonyos speciális területek mint pl. kismama jóga, gyerekjóga, terápiás foglalkozások meghatározott tapasztalathoz és oklevélszinthez való kötése is fontos része a rendszernek, így biztosítható a nemzetközi átjárhatóság, megbízhatóság és kölcsönös felelősség a tudás továbbadására és alkalmazására.

9.      Mik az irányzat legfőbb céljai?

Az irányzat követi a jóga célját: „Cittas vrttti nirodah” azaz az elme hullámzásának csendesítését. Vallja, hogy az elme csak a test megművelésével együtt csendesíthető, ahol a test, az elme és a légzés kölcsönösen hat egymásra.

10.  Követnek bármilyen előírásokat, szabályozó elveket (pl. jáma,nijáma, stb.)?

Az Iyengar metódus az „astanga jóga” 8 ágára épül, alapja az 5 jáma és az 5 nijáma. Iyengar kifejti, hogy a 8 ág folyamatosan összeköttetésben van egymással és alulról felfelé épül, tehát nem lehet csak az ászanákat gyakorolni, annak része a többi 7 ág is (jáma=a társadalomban élés etikája, nijáma=egyéni irányvonalak, ászana=testtartások, pránajáma=légzéstechnikák, prathjáhára=az érzékszervek visszavonása, dhárana=koncentráció, dhjána=meditáció és szamádhi=emelkedett tudatállapot).

11.  Milyen hatásai vannak ennek a típusú jógának (testi, szellemi és lelki szinten)?

  • erőnlétet, stabilitást, flexibilitást és koncentrációt eredményez;
  • integrálja a jógafilozófiát és az ászánák gyakorlását;
  • utat mutat, hogyan kezeljük a sérüléseket és a stresszt;
  • esetenként segédeszközöket használ (pl. takaró, tégla, öv, szék), hogy az egyéni adottságoktól függetlenül mindenki egyformán részesüljön a jóga jótékony hatásából és hogy a pózokat hosszabb ideig kitartva további hatások kerüljenek előtérbe
  • biztonságos és szisztematikus fejlődést biztosít;
  • a foglalkozásokon egyéni javítás és visszacsatolás történik

12.  Mit mondana annak, aki életében először próbálja ki ezt a típusú jógát? Kiknek ajánlaná?

Mindenkinek, akit érdekel a jóga és szeretné a testet egészségesen, az elmét csendesen, élesen és éberen tartani. Kortól, nemtől függetlenül bármikor elkezdhető. Speciális egészségügyi állapot esetén egy tapasztalt (Senior) szintű oktató hozzáértése lehetővé teszi, hogy az állapot ne rosszabbodjon, illetve esetlegesen javulás álljon be.