Pixi Lillas (Advanced Junior szintű Iyengar jógatanár) megvizsgálja, hogy az Iyengar jógában miért van olyan nagy hangsúly a fordított testhelyzeteken, mint például a sírsászanán (fejenállás) és a szarvangászanán (válltámasz).
Mindenkinek, aki Iyengar jógát gyakorol, feltűnhetett, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítanak a különböző fordított testhelyzeteknek, és hogy ezek a pózok minden órán részét képezik a gyakorlatsornak. Vannak gyakorlók, akik örülnek ezeknek a pózoknak és élvezik őket, mások küzdenek, hogy megtalálják a megfelelő helyzetet a nyakuk és a válluk számára, és talán azt kívánják, bárcsak kevesebb lenne ebből a bizonyos ászanából.
Miért kell ekkora hangsúlyt fektetni ezekre a pózokra?
A fejenállást és a válltámaszt B.K.S. Iyengar a jógagyakorlás központi részeinek tekintette. Különös módon néha az ászanák “királyának és királynőjének”, vagy “apjának és anyjának” nevezik őket; és ezek azok a pózok, amelyek gyakorlását még akkor is folytatni kell, ha minden más kimarad a gyakorlásból. Fantasztikus élettani előnyökkel járnak, úgy tudunk a lábakon és a csípőkön dolgozni, hogy közben nem terheljük rájuk a test súlyát.
Általában amikor ilyen módon, a test fejjel lefelé helyzetben található, az erősíti a test fő rendszereit (a keringési, légzés- és idegrendszert és a belső elválasztású mirigyek rendszerét), miközben pihenteti a szívet. A fejenállás stimulálóbb és élénkítőbb póz. Az agyba áramló vérmennyiség növekedésének köszönhetően javítja az emlékezőképességet és a koncentrációt, fokozza a mentális teljesítményeket és az érzelmi stabilitást. A válltámasz pedig tápláló póz. Hűsít és elcsendesít, és remek segítség a belső elválasztású mirigyek és a hormonok egészsége szempontjából. A két póz együtt egyensúlyt teremt a testünkben és az elménkben. Azt is kihangsúlyozzák ezek a pózok, hogy valójában hogyan is érezzük magunkat. Serkentenek bennünket, amikor tompának érezzük magunkat, de folytatnunk kell valamilyen munkát; ám amennyiben igazán fáradtak vagyunk, jelzik nekünk, hogy ideje lefeküdni és pihenni.
Ezeknek a fordított testhelyzeteknek a gyakorlása további előnyökkel is jár. Megerősítik a tüdőt, és részt vesznek a vérbőség és a hurut megszüntetésében, ami a téli hónapokban különösen fontos. Segítenek rendszerességet teremteni az emésztés és az ürítés területén, ezáltal megkönnyítik testünk megfelelő táplálását és a káros méreganyagok eltávolítását. Életerőt hoznak testünk azon területeihez, amelyek lomhák.
A nőknél a fordított testhelyzetek hozzájárulnak a hormonális egyensúlyhoz. Ha már korábban is részét képezték a gyakorlásnak, akkor terhesség alatt – ebben az érzékeny időszakban – segítenek stabilizálni a szervezetet. Méhsüllyedés és menstruációs rendellenességek esetén is nagyon hasznosak.
A fordított testhelyzetek egészséget és jólétet teremtenek a bensőnkből kifelé. A fejenállás elsősorban az agyra hat, élénkíti a testet, erősíti a gerincet, az elmének pedig segít fegyelmezetté válni. A válltámasz is nyújt néhányat ezen előnyök közül, de inkább a békesség érzetét kelti. Kiváló póz lábadozás idejére, illetve ez az egyik póz, amely segít megerősíteni a szervezetet, hogy egészséges maradhasson.
A sírsászanát és szarvangászanát általában együtt gyakorolják, egyazon gyakorlatsor részeként. Míg a válltámaszt lehet önállóan gyakorolni, a fejenállást nem ajánlott önmagában végezni. Ez utóbbinak ugyanis szüksége van a válltámasz kiegyenlítő hatására, hogy megmaradjon a test harmóniája. A jógagyakorlás és -filozófia mélyén mindig ennek az egyensúlynak a kérdéséhez térünk vissza. Ha valamilyen stimuláló gyakorlatot végzünk, azt valami nyugtató dologgal kell ellensúlyoznunk. Indiában a fűszeres ételeket gyakran joghurt kíséretében szolgálják fel, hogy lehűtsék a tüzességüket. Úgy tartják, hogy a bizonyos pózokból származó energia tartósabb és jótékonyabb hatású lesz, amennyiben ezt a harmóniát és egyensúlyt tiszteletben tartják és megőrzik.
Ne gyakoroljuk a fordított testhelyzeteket menstruáció alatt, magas vérnyomás, fülgyulladás, illetve levált retina esetén. Legjobb a tanárral konzultálni, ha korábban sérülésünk, vagy problémánk volt a nyakunkkal, vagy ha valamilyen kérdés merül fel a fordított testhelyzetekkel kapcsolatban.
Máskülönben sajátítsuk el jól az alapvető pózokat, úgymint a tádászanát, a kutyapózt (adho mukha svánászana), az álló- és ülőpózokat, amelyek előkészítik a karokat, a gerincoszlopot és a lábakat a sírsászanához és a szarvangászanához. Amennyiben ez sikerül, készen állunk arra, hogy élvezzük azt a jutalmat, amit ezek az ászanák nyújtanak, ha rendszeresen gyakoroljuk őket.
Fordította: Gerő Dorka, okleveles Iyengar jóga oktató
Forrás: https://balmainyoga.com/articles/inverted-postures-iyengar-yoga/