Az Iyengar jógában annyira fontos a nyújtott lábak koncepciója, hogy kering egy pletyka arról, hogy BKS Iyengar nevében a BKS a “Both Knees Straight” (mindkét térd nyújtott) rövidítése. Miért van ez?
A legtöbb ászanának a lábak az alapjai. A lábak emelik az energiát a kiindulópontból a csípőbe és a gerinc alapjába hogy létrehozzák a gerinc nyújtását, kiterjesztését. Más szavakkal a lábak csatornák. A nyújtott lábú pózokban, főleg a nyújtott lábú állópózokban a leghatékonyabb csatorna az egyenes, tehát van értelme a lábakat abszolút kinyújtani. Nyomd le a lábfejed a padlóra és az energia elindul a talpadtól felfelé a láb csontjain keresztül a csípőbe és segít kinyújtani a gerincet annak alapjaiból.
A tapasztalatlan gyakorlónak keménynek tűnhet, amikor arra kérik, hogy dolgozza keresztül magát a tompaságon ami a térdek és a combok hátuljában lakik. Ez a munka időt igényel. Eleinte a gyakorló felváltva találkozhat villanásnyi sikerekkel és a sikertelenség hosszú szakaszaival, és úgy tűnhet, a befektetett munka és figyelem nem éri meg ilyen kevés eredményért. Azonban érdemes kitartani, mert az állandó figyelem és a folyamatos munka egy idő után egyre jobb eredményeket hoz, és ezek az eredmények egyre kevesebb befektetést igényelnek.
Általánosan probléma, hogy az alsó lábszár kinyújtása hamarabb megtörténik, mint a combcsont kinyújtása, ami a térd hátuljának és a vádli felső részének túlnyújtását eredményezi. Nagyon fontos megtanulni a lábfej lenyomásának megfelelő módját tadászanában és átvinni ezt az akciót a többi nyújtott lábú pózba, különösen ahol a láb ferde a talajhoz képest, mint pl. trikonászanában vagy parsvottanászanában. Szintén fontos a láb izomzatának aktiválása nyújtás közben, hogy az izmok és a szövetek csonthoz préselése megtörténjen a nyújtással együtt. A vádlit fel kell húzni, ez ellenállásként viselkedik a lábszárcsonttal szemben, a négyfejű combizmot pedig aktiválni kell és felhúzni, hogy a csípőhöz közelebb dolgozzon, ne a térd fölött.
Fordította: Lövey Bálint
Az eredeti szöveg