Prashant Iyengar
A fül működésformája
Nyilvánvaló, hogy a fülünkkel hallunk, ugyanakkor nagyban segít abban, hogy egyensúlyozzunk és megálljunk a lábunkon. Ha valami baj van a füllel, nem tudunk stabilan állni és egyensúlyozni. Azt hisszük, hogy azért tudunk járni, mert van lábunk, de azért találjuk meg az irányt, mert a fülön keresztül irányítjuk lépteinket. A fülünk a pilótánk, de automata pilóta, aki az iránnyal kapcsolatos ismerettel lát el. Az ember el van telve a komputer föltalálásával, amely kifinomult és összetett technológiával készült. A betonkeverő is egy gép, de a két masina olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ugyanekkora a különbség a komputer és a fülünk között. A fül sokkal komplexebb: a hallóideg ceruzahegynyi, mégis harmincezer áramkört tartalmaz. A rádió huzalozása egyszerűnek látszik a fül áramköreihez képest, amelyek a két centiméterre lévő agyhoz kapcsolódnak.
Azt hisszük, hogy a halláskapacitás az öregedéssel csökken, de kevesen tudják, hogy a csecsemő 16-30000 hertz között hall. Tehát gyerekkori önmagunkhoz képest mindannyian süketek vagyunk. Hallási terjedelmünk 20000 hertz-re csökken, aztán 4000-re nyolcvan éves korunkra. A fiziológiától eltávolodva, a szánkhja filozófia szerint a fül a legkifinomultabb és legcsodálatosabb érzékszervünk, mert a hang a fül érzettárgya, a hang pedig az ég egyik attribútuma. Az ég a legfinomabb és a legbámulatosabb az öt elem (föld, víz, tűz, szél) közül, ezért a fül is olyan éteri és finom, mint az ég.
A misztikus spiritualizmusban sajátos viszony áll fönn a hívő és Isten között. A hívő bármilyen lehet, vak, néma, béna, csak süket nem, mert a bhakti lényegi összetevője a hallás. Nincs vallásos odaadás Isten nevének meghallása nélkül. A hívőnek hallania kell a kirtanról, azaz Isten nagyságáról. Ez a jámbor ember boldogsága, s ezért olyan fontos a hallás a miszticizmus bhaktijában. A meditáció lényege az anahat nád,1 és ez csakis a fül magas szintű és érett technikájának műve. Ahogy a fület elő kell készíteni a zenei hangok meghallására, úgy kell egyedülálló módon érzékenynek lennie az anahat nádra való figyeléshez, mivel ez a csönd és a hang nélküliség hallása. A spirituális misztika juttathat el ehhez a képességhez és érzékenységhez, ami a fül legkifinomultabb élessége. E képesség forrása a jóga és a meditáció technikái. A fül működésformájának ismertetése után térjünk az orr vizsgálatára.
1 „Önmagától, nem tárgyak összeütéséből keletkező hang”: mikor a Kundaliní a szív csakra magasságába jut, a meditátor tíz fajta hangot hall belül. A meditáció audibilis tapasztalatai a szellemi fejlődés jelei.
Fordította: Drimál István, Okleveles Iyengar Jóga oktató